Anya! Kérlek, szeress!

Anya! Kérlek, ne haragudj rám!

Ma megint bepisiltem az oviban. Nem azért, mert belemélyedtem egy játékba és nem tudtam abbahagyni. Nem azért, mert későn mentem be az udvarról. Nem azért, mert megijedtem valamitől, s még csak nem is alvás közben. Nem azért, hogy bosszantsalak és szomorúságot okozzak neked. Nem...

Egyszerűen szorongok és félek. Úgy érzem, nem vagyok elég jó, úgy érzem, hogy nem szeretsz.

Lilit szereti az apukája. Amikor jön érte, szeretete jeléül a magasba feldobálja és együtt forognak. Lili ilyenkor nagyokat kacag. Lilit igaziból meghallgatja az apukája és mindenféléről beszélgetnek. Lili apukája viccelődős, vidám és csak Lilire figyel, miközben öltözteti.

Amikor te jössz értem, katonásan rám szólsz, hogy iparkodjak és öltözzek, mert sietnünk kell. Nem mosolyogsz, nem viccelődsz és nem érdekel, hogy mi történt velem az oviban. A pisis pakkot meglátva érzem az elmarasztalásod, a megvetésed... neked csak ilyen gyerek jutott, meg vagy áldva velem... rossz értelemben.

Anya! Kérlek, soha ne mondd - főleg ne idegenek előtt - hogy jövő héten megkéred valamelyik óvó nénit, hogy vigyen haza magához, mert neked eleged van belőlem!

Anya! Én szeretlek téged és szeretném, ha te is szeretnél engem! Nem azért, mert szép vagyok, mert ügyes vagyok, hanem azért, mert bizalmat szavaztam neked és téged választottak édesanyámnak. Azt szeretném, ha jót tanulhatnék tőled, hogy majd én is jól szeressem a saját gyerekem. Taníts meg kérlek a helyes kommunikációra! Mutass jó példát, kérlek!

Anya! Igaz, hogy bepisiltem az oviban, de kérlek, ne haragudj rám és szeress! Ha szeretsz, talán leszokom a bepisilésről... talán.

Kislányod