Balázs fiam versei
Nem terveztem, hogy egyke lesz, de nagy szomorúságomra végül így sikeredett...
Gyermekkorának minden öröm-és küzdelmekkel teli évei mélyen a lelkembe és a szívembe égtek. Már őszülő fejjel visszanézve, de sok mindent másképp csinálnék... kevesebbet aggódnék, jobban szeretnék.
Kirepült a családi fészekből, a saját útját járja, már nem a mi szavunk számít, hanem hogy mit mond a barátja... elfogadom, hogy ez élet és a szülőség velejárója.
Valahol olvastam a következő idézetet: "Egy anya csak annyira boldog, mint a legszomorúbb gyermeke." - s aki anya, tudja, hogy ez a mondat mit jelent.
Fiam bizalmába fogadott és amikor hasonlóan szenvedő emberek esetleg önpusztító eszközhöz nyúlnak, ő tehetetlen fájdalmát, elviselhetetlen, felfoghatatlan csalódását - médiumi sugallatra - versben írja ki magából.
Annyi, de annyit köszönhetek neki, ezért viszonzásul lehetőséget biztosítok, hogy írásaim mellett az ő verseit is megismerje a blogoldalt látogató olvasó.